Több jogszabály is változott szeptember 1-jétől. Így a bérpótló juttatás helyébe a foglalkoztatást helyettesítő támogatás lépett, amely a korábbinál szigorúbb feltételekkel adható: nem jár például azoknak, akik nem vesznek részt közfoglalkoztatásban, vagy nem keresnek munkát. Az álláskeresési járadék a jövőben már csak 90 napig folyósítható az eddigi 270 nap helyett, és négyről öt évre nő az összeg megállapításánál számításba vett idő.

Csütörtöktől megszűnt a gázár- és távhőár-támogatás, és beépült a lakásfenntartási támogatásba. Ezt a fűtés mellett többek között lakbérre, albérleti díjra, közös költségre is lehet fordítani. A tanyafejlesztési programban elsejétől 825 millió forintra pályázhatnak azok az önkormányzatok, családi gazdaságok vagy őstermelők, akik érdekeltek a tanyarendszer fenntartásában.

Szeptember 1-jétől az üdítőitalok, energiaitalok, előre csomagolt cukrozott sütemények, a sós snack és az ételízesítő után népegészségügyi termékadót - a köznyelvben chipsadót - kell fizetni. Az adóból becslések szerint mintegy 20 milliárd forint folyhat be a költségvetésbe.

Szigorodnak mostantól a külföldi rendszámú autót vezetőkre vonatkozó szabályok is. Az üzemben tartók nem hivatkozhatnak külföldi szokásos tartózkodási helyükre a nem magyar rendszám használatakor, azt csak a rendszeres külföldi munkavégzéssel, vagy a magyarországi forgalomba helyezés megkezdésével igazolhatják. Egy jogszabály értelmében az, aki mostantól megzavar egy sporteseményt, akár három év börtönnel is sújtható.

Hatályba lépett az az alkotmánymódosítás is, amely az alaptörvény januári életbelépése előtt szükséges átmeneti rendelkezésként 15-re növeli az Alkotmánybíróság tagjainak számát.