Változások a táppénzszabályozásban!
Letölthető anyag

A táppénz a társadalombiztosítási gondoskodás keretében a különböző keresőképtelenségi okok esetére biztosít megélhetést a jogosult számára. Előfeltétele, hogy biztosítási jogviszony álljon fenn.

Táppénzre jogosult:

-       aki a társadalombiztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a jogszabályokban meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, valamint

-       aki társadalombiztosításának megszűnését követő harmadik napig válik keresőképtelenné (passzív táppénz).

Amennyiben a táppénz jogosultjának egyidejűleg több biztosítási jogviszonya áll fenn, úgy a keresőképtelenséget és a táppénz jogosultságot külön-külön kell megállapítani.

Keresőképtelennek számít, aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni

Táppénz igénybevételére jogosult továbbá, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül; akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.

A keresőképesség elbírálására az OEP finanszírozási szerződésben nevesített orvosa és a keresőképesség elbírálására jogosító szerződést kötött orvos jogosult. A táppénz jogosultság alapját képező keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb öt napra visszamenőleg is igazolható. Kivételesen indokolt esetben orvos-szakértői szerv a keresőképtelenséget a vizsgálatra jelentkezés időpontjától legfeljebb hat hónapra visszamenőleg is igazolhatja.

Táppénz a keresőképtelenség tartamára, minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is.

Gyermekápolási táppénz: Egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg ápolása címén a gyermek egyéves koráig; egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként nyolcvannégy naptári napon át; háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként negyvenkettő, egyedülállónak nyolcvannégy naptári napon át; hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként tizennégy, egyedülállónak huszonnyolc naptári napon át.

Aki tizennyolc éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik, és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított, úgy annak a biztosításának a tartamára tekintet nélkül jár a táppénz.

-       a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított átlagkeresetére jogosult,

-       amely alatt a biztosítás szünetel,

-       munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs,

-       a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn,

-       a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amikor a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után,

-       az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára, valamint

-       a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára.

 A GYES melletti táppénzre speciális szabályok irányadók.

A táppénz összege a pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kerül megállapításra. A táppénz összege kiszámításánál a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért jövedelmet veszik figyelembe.

Ha a biztosított az irányadó időszakban táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, úgy a táppénz a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kerül megállapításra. Ha a biztosítottnak azért nem volt figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az a megállapított összegnél kedvezőbb. A táppénz mértéke a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hatvan százaléka, amennyiben a táppénz jogosult legalább kétévi folyamatos biztosítási idővel rendelkezik. A táppénz mértéke a figyelembe vehető jövedelem ötven százaléka két évnél rövidebb biztosítási jogviszony esetén, illetve a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt.

A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 400 százalékának, a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150 százalékának harmincad részét.