(vonatkozó jogszabály: 1959. évi IV. törvény)

A főszabály, hogy a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartásról, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy jogaik gyakorlását veszélyeztetné.

A tulajdonos nem foszthatja meg a szomszédos épületet a szükséges földtámasztól anélkül, hogy ne gondoskodnék a megfelelő rögzítésről.

A szomszédtól a földjére áthajló ágakról lehullott gyümölcsöt, ha a szomszéd nem szedi fel, a föld tulajdonosa megtarthatja. A közterületre áthajló ágakról lehullott gyümölcsöket, ha azokat a fa tulajdonosa nem szedi fel, bárki felszedheti. A föld határvonalán álló fa vagy bokor és annak gyümölcse egyenlő arányban a szomszédokat illeti. Ha a határvonalon álló fa vagy bokor valamelyik föld rendeltetésszerű használatát gátolja, e föld tulajdonosa kérheti, hogy azt közös költségen távolítsák el. A föld tulajdonosa az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására nem jogosult, csak, ha azok gátolják a föld rendes használatában és a fa tulajdonosa azt felhívás ellenére sem távolítja el.

A föld tulajdonosa bizonyos esetekben (kártalanítás ellenében) köteles a földjére való belépést megengedni, ilyen eset pl.: közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogása, az áthajló ágak eltávolítása vagy azok gyümölcsének összeszedése. A szomszédos telek tulajdonosa esetenként használhatja is a földet, amennyiben ez a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges, kártalanítás ilyen esetben is megilleti.

Ha a földeket kerítés vagy mezsgye választja el egymástól, ennek használatára s szomszédok közösen jogosultak. A fenntartással járó költségek őket olyan arányban terhelik, amilyen arányban őket a jogszabály a kerítés létesítésére kötelezi. Ha jogszabály erről nem rendelkezik, a költségek őket a határolt földhosszúság arányában terhelik.

Ezektől a szabályoktól a felek megállapodása eltérhet.

Kerítés (vonatkozó jogszabály: 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet)

A telek határvonalain kerítés létesíthető. A kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia.

A telek határvonalain tömör kerítés csak legfeljebb 2,5 m magassággal létesíthető, amennyiben támfal építése is szükséges, azon tömör kerítés csak akkor építhető, ha azok együttes magassága a 3 m-t nem haladja meg (a helyi építési szabályzat ettől eltérően rendelkezhet). Kerítés létesítésének elrendelése esetén a telek tulajdonosa a telek homlokvonalán, illetve az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles azt megépíteni és fenntartani. Egyéb szabályok vonatkoznak pl.: üdülőtelekre, saroktelekre. Az elrendelés nélkül létesített kerítést annak tulajdonosa bármikor elbonthatja.

Engedélyköteles munkálatok

Mielőtt bármiféle munkálatba belekezdünk a házunk táján, érdemes megkérdezni a helyi építésügyi hatóságot vagy a jogszabályokat átböngészni, hogy az adott munka elvégzéséhez kell-e építési engedély vagy sem. Bizonyos munkákhoz elegendő egyszerűsített építési/bontási engedély, míg bizonyos tevékenységeket annak megkezdésével egy időben be kell jelenteni.

Az alábbi linken található a 37/2007. ÖTM rendelet, melynek 1. mellékletében vannak felsorolva az engedély, illetve bejelentés köteles építési és bontási munkálatok.