Átmeneti segély: A települési önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározottak alapján átmeneti segélyt állapít meg. A segély esetén az egy főre jutó családi jövedelemhatárt az önkormányzatnak úgy kell megállapítania, hogy az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél (2010-ben ez 28500 Ft), egyedül élő esetén annak 150%-nál nem lehet alacsonyabb. Az átmeneti segély adható alkalmanként, évente többször, esetleg természetben nyújtott támogatási formaként. Összegét helyi rendelet szabályozza.
Segélyhívók:
Országos Kríziskezelő: 06 80 20 55 20
Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat: 06 1 205 3955
Magyar Máltai Szeretetszolgálat: 06 1 391 4700
Magyar Baptista Szeretetszolgálat: 06 1 166 5978
Magyar Református Szeretetszolgálat: 06 1 460 0747
Alfa Magzat és Csecsemővédelmi Szövetség: 06 80 630-333
Csellengők: 06 80 205-520
Élet: 06 80 505-520
NANE segélyvonal: 06 80 505-101
Közüzemi tartozás, végrehajtás
Aki olyan helyzetbe kerül, hogy közüzemi díjtartozásai felhalmozódtak és a szolgáltató kikapcsolással fenyeget (esetleg már ki is kapcsolták a szolgáltatást), annak érdemes minél előbb felkeresnie a szolgáltatót és megegyezni vele a részletfizetésben, fizetési haladékban. Adósságkezelési szolgáltatásban részesítheti a települési önkormányzat azt, akinek adóssága meghaladja az ötvenezer forintot és, akinek tartozása legalább hat havi; vagy, akinek közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták. Az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételéhez az adott helyi önkormányzat meghatározza azt az összeghatárt, ami alá kell, hogy essen az egy főre jutó havi jövedelem.
Lakásfenntartási támogatás annak járhat, aki adósságkezelési szolgáltatásban részesül, illetve, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 150%-át és a lakásfenntartás elismert havi költsége meghaladja a háztartás jövedelmének 20 %-át.
Mindkét támogatást a helyi önkormányzattól lehet kérelmezni. Kríziskezelési támogatásra pályázhat az is, akinek 2009. november 15-én lakóingatlanán az áram ellátásból lakossági fogyasztóként ki van kapcsolva és az adott ingatlanon a vezetékes gázszolgáltatás sem elérhető, vagy abból szintén ki van kapcsolva.
Védendő fogyasztói státuszt áram és gázszolgáltatás tekintetében lehet kérni a szolgáltatónál. Az a szociálisan rászoruló kérheti ezt, aki vagy, akinek háztartásában rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, lakásfenntartási támogatásban, ápolási díjban, időskorúak járadékában részesülő személy, vagy nevelőszülő (hivatásos nevelőszülő) él. A védendő fogyasztói státusz alapján igénybe vehető fizetési kedvezmény (részletfizetés, fizetési haladék), illetve előre fizető mérő felszerelése.
Hajléktalanság
A hajléktalan személy aktív korúak ellására való jogosultságát a jegyző állapíthatja meg, a jogosultságról öt napon belül értesíti a főjegyzőt. A főjegyző a hajléktalanokról nyilvántartást vezet és gondoskodik a rendelkezésre állási támogatásnak vagy a rendszeres szociális segélynek a hajléktalan személy által meghatározott, határozatban foglalt címre történő címre folyósításáról.
Bűncselekmény
Áldozatsegítő szolgálat: A 2005. évi CXXXV. törvény értelmében a bűncselekmények áldozatai számára tud segítséget adni .Bűncselekmény áldozata lehet a sértett, és minden olyan személy, aki bizonyíthatóan a bűncselekmény közvetlen következtében szenvedett sérelmet. Sérelemnek tekinthető a testi, vagy lelki sérülés, és az érzelmi megrázkódtatás, valamint a vagyoni kár.
Igénybe vehető szolgáltatások:
- tájékoztatás
- érdekérvényesítés
- szakjogászi közreműködés
- azonnali pénzügyi segély
- állami kárenyhítés
Az áldozatsegítő támogatások igénybevétele önkéntességen és a hatósággal való együttműködésen alapul. A kérelmet írásban, nyomtatványon kell beadni a szolgálathoz, és mellékelni kell az ügyben eljáró nyomozó hatóság, ügyészség, vagy bíróság által kiállított igazolást.
Diszkrimináció
Diszkriminációs eset gyanúja esetén az Egyenlő Bánásmód Hatóság az illetékes eljáró szerv. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése esetén a jogaiban sértett fél kérelmére, vagy a törvényben meghatározott esetekben hivatalból lefolytatja a hatósági eljárást annak megállapítása érdekében, hogy történt-e hátrányos megkülönböztetés. A hivatal közérdekű igényérvényesítés joga alapján pert indíthat a sértett személyek vagy csoportok védelmében, véleményezi az egyenlő bánásmódot érintő jogszabályokat, tájékoztat. A Hivatalhoz kérelemmel lehet fordulni, melynek tartalmaznia kell a kérelmezőt ért hátrány részletes leírását, és hogy milyen jogviszonyban történt az eset. Más közigazgatási szerv is folytathat ilyen irányú eljárást, pl. munkavédelmi felügyelőség, szabálysértési hatóság, fogyasztóvédelmi felügyelőség.