Az általános iskolák minden év október 31-éig tájékoztatják szóban a nyolcadik évfolyamosokat, írásban pedig a hetedik évfolyamosok szüleit a felvételi eljárás menetéről. A középfokú iskola (gimnázium, szakközépiskola, vagy szakiskola) szintén felvételi tájékoztatót készít, melyet minden év október 31-éig köteles nyilvánosságra hozni. A középfokú iskolai felvételihez jelentkezési lapot és tanulói adatlapot kell kitölteni, amelyeket a nyolcadik évfolyamot végző tanulók az általános iskolájukban szerezhetnek be. A jelentkezési lapot - az oktatási miniszter által meghatározott időpontig - választott középfokú iskolánként egy-egy példányban kell kitölteni, a nyolcadik évfolyamot végző tanulók jelentkezését az általános iskolában kell leadni, azt az iskola továbbítja (az egyéb jelentkezőknek közvetlenül a középfokú iskolába kell eljuttatni azt). A jelentkezések számát jogszabály nem korlátozza. A jelentkezőnek - a jelentkezési lapok számától függetlenül - ki kell állítania két példányban egy úgynevezett tanulói adatlapot is melyben feltünteti, hogy hány jelentkezési lapot állított ki, több jelentkezés esetén feltüntetve a felvételi kérelmek rangsorát. A felvételi kérelmek rangsorát a középfokú iskola nem ismerheti meg. A tanulói adatlapon fel kell tüntetni a tanulói azonosító adatokat is. (Egyházi iskolák a felvételi előfeltételeként kiköthetik valamely vallás elfogadását, a pedagógiai programjukba beépíthetik az adott vallás tanításait. Ezen intézményeknél a jelentkezési lapon kérhető a jelentkező nyilatkozata arról, hogy elfogadja-e az adott vallást, világnézetet.) A jelentkezések új, módosító tanulói adatlap kitöltésével megváltoztathatók. Az általános iskola az általános felvételi eljárás idején egy alkalmat köteles biztosítani ahhoz, hogy a tanuló és a szülő közösen módosíthassa a tanulói adatlapot. A módosítás során az eredetileg benyújtott tanulói adatlapon feltüntetett iskolához újabb tanulmányi terület írható be, illetőleg az eredetileg beírt rangsor megváltoztatható, a beírt jelentkezések azonban nem törölhetők. Új tanulmányi terület csak az érintett középfokú iskolával történt előzetes egyeztetés alapján jelölhető meg. A módosító tanulói adatlap kitöltésével a korábban kitöltött tanulói adatlap érvényét veszti.
Felvételi
A középiskolai felvételi általános és rendkívüli felvételi eljárási szakaszokban szervezhető. Az általános felvételi egy fordulóból áll. A felvételt hirdető iskola az utolsó felvételi vizsganapot követő harmadik napon hozza nyilvánosságra, függeszti ki a felvételi eljárás eredményeit. Amennyiben a felvételiző vagy a szülő kéri, az eredményt előre megadott egyéni adat (pl. jelszó) feltüntetésével teszi közzé. A Felvételi Központ az egyes középfokú iskolák adatszolgáltatása alapján országos számítógépes nyilvántartást vezet arról, hogy melyik tanuló hová és milyen sorrendben jelentkezett középfokú iskolába. Ha ugyanazt a jelentkezőt több helyre is felvették, a rangsorban előrébb szereplő iskolát jelzi a rendszer, mint jelentkezést elfogadó iskolát. A felvételi jegyzék kézhezvétele után a felvételt hirdető középfokú iskola megküldi a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőnek és az általános iskolának. A jelentkezés elutasítása esetén az iskola igazgatójának fel kell hívnia a jelentkező és a szülő figyelmét, hogy a döntés ellen jogorvoslattal élhet. A jogorvoslati eljárást megindító kérelmet annak az iskolának a fenntartójához kell benyújtani, amelyiknek a döntésével nem értenek egyet. A kérelmeket az általános felvételi eljárásban oly módon kell elbírálni, hogy a jogorvoslati eljárás a tárgyév június 1-jéig befejeződjék. Ha a jelentkező tanköteles, a jogorvoslati eljárás eredményéről értesíteni kell azt az iskolát, amellyel a jelentkező tanulói jogviszonyban áll. Az iskola igazgatója a felvételi döntésekről szóló értesítések megtörténte után a következő tanév első napjáig rendkívüli felvételi eljárást írhat ki. Ha az általános felvételi eljárás keretében a középiskolába felvehető tanulói létszámnak csak kevesebb mint kilencven százalékát sikerült betölteni, a rendkívüli felvételi eljárást ki kell írni. A rendkívüli felvételi eljárásban új jelentkezési lapot kell benyújtani a felvételt meghirdető iskola által meghatározott formában és időpontig. A rendkívüli felvételi eljárásban több jelentkezési lap is benyújtható, de egy jelentkezési lapon csak egy iskola jelölhető meg. A felvételi kérelmekről az iskola igazgatójának kell döntenie. Felvételi meghallgatás nélkül nyer felvételt a középfokú iskolába az a tanuló, akinek lakóhelye (tartózkodási helye) a kötelező felvételre kijelölt iskola körzetében található. A körzetet és magát a kötelező felvételt biztosító iskolát a fenntartó jelöli ki. Sajátos nevelési igényű, tanköteles gyermekek esetében pedig a jegyző által kijelölt iskolába kötelező felvenni a tanulót.
Jelentkezés az érettségire
Ha az érettségire készülő diák tanulói jogviszonya fennáll, akkor abban a középiskolában kell jelentkeznie, amelynek a tanulója. A tanulói jogviszony megszűnését követően középszintű érettségi vizsgára a vizsgabizottságot működtető középiskolában, vagy az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontnál (OKÉV), emelt szintű érettségi vizsgára pedig az OKÉV-nál lehet jelentkezni. Az érettségi vizsgára történő jelentkezés az e célra szolgáló jelentkezési lappal történhet. A jelentkezési lapot május-júniusi vizsgaidőszak esetén február 15-éig, október-novemberi vizsgaidőszak esetén szeptember 5-ig lehet benyújtani a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójához. Az egyes vizsgaidőszakok első és utolsó napját, ezen belül a szóbeli vizsgák megtartására rendelkezésre álló időszakot, továbbá az írásbeli vizsgák vizsganapjait rendelet rögzíti. A rendelet által megszabott időszakon belül a középszintű érettségi esetén a vizsgabizottságot működtető iskola vezetője, azaz az igazgató, emelt szintű érettségi esetén az Oktatási Hivatal jelöli ki a szóbeli vizsgák napjait. Az emelt szintű érettségi vizsgákat - mind a szóbeli, mind az írásbeli, mind a gyakorlati vizsgarész vonatkozásában - általában a középiskolák bevonásával kizárólag az Oktatási Hivatal szervezi meg.
Érettségi vizsga
2005 óta érettségi rendszerünk kétszintű. Az egyes érettségi tantárgyakból középszinten, vagy emelt szinten lehet vizsgát tenni; az érettségiző szabadon választhatja meg a vizsga szintjét. Az érettségizőnek öt tantárgyból kell vizsgáznia, melyből négy kötelező, ezek: 1.) a magyar nyelv és irodalom, 2.) a történelem, 3.) a matematika, és 4.) az idegen nyelv. (A nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevőknek az idegen nyelv helyett nemzetiségi nyelv és irodalom.) Az ötödik tárgyat minden tanuló maga választja meg, ez a kötelezően választott vizsgatárgy. Emellé a vizsgázó még további szabadon választott vizsgatárgyakat jelölhet meg. Érettségi vizsgára csak akkor lehet jelentkezni, ha a tanuló az adott tantárgyból teljesítette az iskola tantervében előírt követelményeket, tehát kapott valamilyen év végi osztályzatot. A rendes érettségi vizsgát a tanuló a középiskola befejezése után, de még tanulói jogviszonyának fennállása alatt vagy a megszűnését követően első alkalommal tesz. Valamennyi középiskola május-júniusban szervezi a rendes, az előrehozott, a kiegészítő, a szintemelő, az ismétlő, a pótló és a javító érettségi vizsgákat. Ezt az időszakot nevezhetjük "klasszikus" érettségi vizsgaidőszaknak; október - novemberben kizárólag a kijelölt középiskolákban tarthatnak érettségi vizsgát. Ekkor ugyancsak rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő, ismétlő, pótló és a javító érettségi vizsga szervezhető. A tanulói jogviszony fennállása alatti érettségi vizsga ingyenes. Ha a tanuló a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt a gimnáziumban vagy a szakközépiskolában a tizenegyedik vagy a tizenkettedik évfolyam második alkalommal történő megismétlése esetén is megbukik, akkor az érettségi vizsgáért, illetőleg a szakmai vizsgáért térítési díjat kell fizetnie. Tandíjat kell fizetnie akkor is, ha a tanulói jogviszonyának megszűnése után kezdi meg az érettségi vizsgáját. Ez esetben a jelentkezési laphoz a térítési díj, illetve a tandíj befizetésének igazolását kell csatolni Három vizsgarész lehetséges: a szóbeli, az írásbeli és a gyakorlati. Az írásbeli vizsga. A kötelező érettségi vizsgatantárgyak esetében az írásbeli vizsga a központi feladatlapok megoldását jelenti, amelyeket az Oktatási Hivatal készít el. A szóbeli vizsga A vizsgáztatást reggel nyolckor lehet elkezdeni, és legkésőbb este hat óráig tarthat. Az érettségizőnek legalább fél órával hamarabb meg kell érkeznie. A szóbeli vizsga általában nyilvános, de az elnök a nyilvánosságot hivatalból vagy kérelemre korlátozhatja, sőt ki is zárhatja. A 2004/2005. tanévet, s az azt követő tanéveket befejező diákoknak már nem kellett, s nem kell külön érettségit és külön felvételi vizsgát is letenniük, a főiskolák és egyetemek a kétszintű érettségin elért eredmények alapján döntenek a felvételről. A felsőoktatási intézmény határozza meg, hogy a felvételhez az érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból milyen szintű követelményekre épülő vizsgát és vizsgaeredményeket kell teljesíteni.
Nyelvvizsga
Államilag elismert nyelvvizsgának minősül az akkreditált, vizsgáztatási joggal felruházott szervezet által az akkreditált vizsgarendszer szerint lefolytatott, a nyelvismeret tanúsítására szolgáló nyelvvizsga. A nyelvvizsga típusa szerint lehet:szóbeli, írásbeli és komplex. A szóbeli és írásbeli típusú vizsgabizonyítványok együttesen a komplex nyelvtudást igazoló vizsgabizonyítvánnyal lehetnek egyenértékűek. A nyelvvizsga fajtája szerint pedig: általános nyelvi, vagy szaknyelvi. A nyelvvizsga alap-, közép- és felsőfokon minden nyelvi készséget teljes körűen mér. Nyelvvizsgára minden magyar és nem magyar állampolgárságú jelölt jelentkezhet attól az évtől kezdve, amelyben betölti 14. életévét. A magyar állampolgárságú vizsgázó bármely akkreditált, a vizsgázó által választott idegen nyelvből, vizsgáztatási joggal rendelkező akkreditált vizsgaközpontnál jelentkezhet nyelvvizsgára. A jelentkezés meghatározott fajtájú, típusú és szintű vizsgára történik. A nyelvvizsgáztatás az akkreditált vizsgaközpont által delegált bizottság előtt történik. A vizsgázóval a vizsga eredményét a vizsgaközpont a vizsga időpontját követően, legkésőbb 30 napon belül közli. A vizsgázó minden írásban teljesített nyelvvizsga-feladatát, a feladatok megadásával és az értékelési útmutatóval egyetemben, valamint szóbeli teljesítményének értékelését megtekintheti. A vizsgaközpont legkésőbb a vizsgaesemény időpontjától számított 60 napon belül köteles a bizonyítványt a vizsgázó rendelkezésére bocsátani. Az eredmény közlésétől számított 15 napon belül felülvizsgálati kérelemmel lehet élni a vizsga értékelésére, jogszabálysértésre vagy az eredményszámításban mutatkozó számszaki hibára történő hivatkozással.
Főoldal 