A tankötelezettség kezdete

A tanköteles életkort elért gyermek esetében a tankötelezettség kezdetéről és a gyermek felvételéről az iskolaigazgató dönt az óvoda véleménye alapján; vagy ha a gyermek nem járt óvodába (illetve ha az óvoda kezdeményezi) a nevelési tanácsadó véleménye alapján; a sajátos nevelési igényű gyermek esetén a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján. Tanköteles az a gyermek, aki az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, és az adott év május 31-ig a hatodik életévét betölti. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. (1993. évi LXXIX. törvény 6.§) (A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizennyolcadik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a huszadik életévét betölti. Annak a gyermeknek, aki tanulmányait az általános iskola első évfolyamán az 1997/98. tanévben, illetve azt megelőzően kezdte meg, tankötelezettsége annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

Beiratkozás

A szülő március 1-je és április 30-a között - a helyi önkormányzat által meghirdetett időpontban - köteles beíratni tanköteles gyermekét a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott általános iskola első évfolyamára. Az iskola a beiratkozás idejét a határidőt megelőzően legalább harminc nappal köteles nyilvánosságra hozni. Az általános iskola köteles felvenni (átvenni) azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye (tartózkodási helye) az iskola körzetében található (kötelező felvételt biztosító iskola). A szakértői vélemény által kijelölt iskola a tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg, kivéve ha az kötelező felvételt biztosító iskola. Ha az általános iskola a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi kérelmeket is teljesíteni tud, és valamennyi felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az általános iskola, sorsolás útján dönt. Sorsolás nélkül is felvehető a halmozottan hátrányos vagy sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek sajátos helyzete indokolja (ezt a helyi önkormányzat rendeletben határozza meg). 
Amennyiben a szülő gyermekét más iskolába kívánja átíratni, azt a körzeti iskolában be kell jelenteni és a befogadó iskolától kapott „befogadó nyilatkozatot” le kell adnia, továbbá a körzeti iskolába be kell jelentenie azt is, ha a tanuló tanulmányait külföldön folytatja. 
A beíratáskor be kell mutatni a szülő, illetve a gyermekének személyazonosságát, lakcímét igazoló dokumentumot, a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást (11/1994. (VI.8.) MKM rendelet) 
Felvételi vizsga az általános iskolában nincs, a felvételről az iskola igazgatója dönt. 
A beiratkozással a tanuló tanulói jogviszonyba kerül az iskolával. 
Az iskolai felvétellel kapcsolatos határozatok ellen – annak közlésétől számított tizenöt napon belül – a szülő eljárást megindító kérelmet nyújthat be az igazgatónál. Az igazgató az eljárást megindító kérelmet nyolc napon belül – elbírálás céljából – az önkormányzati iskola esetén a fenntartó önkormányzat jegyzőjéhez, nem önkormányzati iskola esetén a fenntartóhoz küldi meg. Ezen eljárás pontos határidőit az adott iskolák és fenntartók határozzák meg.

A tankötelezettség elmulasztásának következményei

A kötelező felvételt biztosító iskola igazgatója az iskolát fenntartó önkormányzat jegyzőjétől kapott nyilvántartás, illetve a kijelölt iskola a megküldött szakértői vélemény vagy a jegyző határozata alapján értesíteni köteles a gyermek lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes jegyzőt, ha a gyermeket az iskolába nem íratták be. 
A jegyző a tanköteles tanulókról nyilvántartást köteles vezetni, és figyelemmel kell kísérnie, hogy a szülők biztosítják-e a tankötelezettség teljesítését. Amennyiben a szülő nem tesz eleget e kötelezettségének, bejelentésre vagy hivatalból elrendeli a tankötelezettség teljesítését. A jegyző az általa folytatott eljárás során felhívja a gyermekjóléti szolgálatot a gyermeknek az alapellátás keretében történő ellátására, feltéve, hogy a gyermek helyzete nem indokolja gyermekvédelmi intézkedés alkalmazását. A gyermekjóléti szolgálat akkor kezdeményezi a jegyző, illetve a gyámhivatal hatáskörébe tartozó gyermekvédelmi intézkedést, ha a gyermek az általa biztosított alapellátás (a gyermek körülményeinek megfelelő gyermekjóléti, illetve más szociális, egészségügyi, vagy közoktatási ellátása) ellenére sem vesz részt az oktatásban, vagy attól eredmény nem várható. 
A jegyző - ha sem a saját intézkedése, sem a gyermekjóléti szolgálat tevékenysége nem vezet eredményre - a gyámhivatallal együtt gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó intézkedést (védelembe vétel, családba fogadás, ideiglenes hatályú elhelyezés, nevelésbe vétel) tehet, vagy az iratok egyidejű átküldésével megkeresi a gyámhivatalt a hatáskörébe tartozó gyermekvédelmi intézkedés megtételére (a gyámhivatal is megkeresheti a jegyzőt). Az a szülő (vagy törvényes képviselő), aki a felügyelete vagy gyámsága alatt álló gyermeket kellő időben nem íratja be az óvodába, az általános iskolába, vagy aki nem biztosítja, hogy a fogyatékossága miatt a tankötelezettség teljesítésére nem képes gyermeke a fejlődését biztosító fejlesztő felkészítésben részt vegyen, illetve, akinek a felügyelete vagy gyámsága alatt álló gyermeke ugyanabban az óvodai nevelési évben az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokról, illetőleg ugyanabban a tanévben az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokról igazolatlanul a jogszabályban meghatározott mértékűnél többet mulaszt ötvenezer forintig pénzbírsággal sújtható.

Bővebben itt!

Étkezési térítési díj

A térítési díjat a fenntartó állapítja meg. Az iskolai étkeztetést térítésmentesen veheti igénybe az az 1.-7. osztályos gyermek, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, 8. osztálytól ezeknek a gyermekeknek 50%-os kedvezmény jár nappali tagozaton. 50%-os kedvezményben részesül ezen kívül a három vagy több gyermekes család tagja, illetve a tartós beteg, vagy fogyatékos gyermek is. A kedvezmény csak egy jogcímen járhat, nincs tehát lehetőség a kedvezmények összevonására. Annak a gyermeknek, akit nevelőszülő nevel, nem jár térítési díj kedvezmény.

Tankönyvtámogatás

A tankönyvjegyzékben szereplő tankönyvek ingyenesen állnak rendelkezésre minden nappali oktatásban részt vevő tanulónak, aki

• 1. tartósan beteg,
• 2. testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, vagy halmozottan fogyatékos,
• 3. pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar),
• 4. három- vagy többgyermekes családban él,
• 5. nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, vagy pedig
• 6. rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül (normatív kedvezmény).

Ezen támogatás biztosításáért az iskola igazgatója felel. A támogatáshoz szükséges pénzt az iskolák a költségvetéstől kapják az iskola tanulói után (köznyelven "fejkvóta"); azon diákok után, akiknek az ingyen tankönyv jár az iskola kiegészítő támogatást kap. Az ingyen tankönyv biztosítható az iskolától történő tankönyv-kölcsönzés; napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele; használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján. Azt, hogy milyen formán nyújtja a támogatást, az iskola dönti el. A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény. 
A tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvekre nem jár a tankönyvtámogatás (ilyenek általában a nyelvkönyvek). (2001. évi XXXVII. tv 8.§) 

FONTOS! A kedvezményre való jogosultság igazolásához elegendő bemutatni 1.) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolást; 2.) sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményét, vagy 3.) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozatot. (23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet) 

Iskolakezdési támogatás

A tanévkezdési támogatást a munkáltató nyújthatja járulék- és adómentes juttatásként a munkavállalója javára. A munkáltatónak nem kötelező ilyen béren kívüli juttatást biztosítania, azaz ez a juttatás a munkáltató egyedi döntésén múlik. A támogatásra az jogosult, aki családi pótlékra, vagy hasonló ellátásra is jogosult, és természetesen a támogatás a közoktatásban (általános, vagy középfokú oktatásban) részt vevő gyermekre tekintettel áll fenn. A 2011. évben ez az összeg 22.500,- Ft-ot tesz ki. A támogatásban mindkét szülő részesülhet a gyermek után, még abban az esetben is, ha ugyanaz a munkáltatójuk. Természetesen, ha több gyermek van egy családban, akkor valamennyi, a közoktatásban részt vevő gyermek után igényelhető a juttatás. Fontos, hogy a támogatás a tanév első napját megelőző és az azt követő hatvan napon belül nyújtható adómentesen. Ennek megfelelően, az utalványok érvényességi és felhasználhatósági ideje a jogszabály előírásai alapján az iskolakezdést megelőző, és az azt követő hatvan nap, azaz az adott év július 1. és október 30. napja közötti időszakára korlátozik. Az iskolakezdési támogatást természetesen csak és kizárólag előre meghatározott célokra lehetséges felhasználni, így abból leginkább tankönyvek, taneszközök vásárolhatóak. A támogatás megjelenése történhet utalvány formájában, vagy készpénzben. Ez utóbbi esetben kizárólag számlával lehetséges a vásárlás tényét és tárgyát igazolni. 2010-től a tanévkezdési támogatás sem  adómentes már, 25%-os adó terheli ezt a juttatást. (1995. évi CXVII. tv 1. sz. melléklet)

Diákigazolvány

Diákigazolványra jogosult az alábbi magyarországi oktatási intézmények tanulója: az általános iskola; a szakiskola; a gimnázium, szakközépiskola; az alapfokú művészetoktatási intézmény; továbbá a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló hallgató és doktorjelölt; illetve a jogszabályban felsorolt egyéb intézmények tanulója. A felsőoktatásban részt vevő hallgatók közül azok jogosultak diákigazolványra, akik az állami egyetemek és főiskolák, valamint az állam által elismert (akkreditált) nem állami egyetemek és főiskolák alap- és mesterképzésben hallgatói. A diákigazolvány a doktoranduszokat, azaz a doktori (PhD) képzésben részt vevő hallgatókat is megilleti. A tanulónak, illetve hallgatónak egyidejűleg egy diákigazolványa lehet. A diákigazolvány lehet állandó és ideiglenes. 
Az állandó diákigazolványnak két fajtája van: közoktatási és felsőoktatási diákigazolvány. E két igazolvány-fajtán belül pedig: nappali, esti, levelező és távoktatásos diákigazolványt. 
Az egyes igazolvány-fajtákat a kártyán szereplő ábra alapján lehet megkülönböztetni. 
A tanuló diákigazolványra tanulói jogviszonyának megszűnését követő október 31-éig, a hallgató hallgatói jogviszonyának megszűnését követő március 31-éig (a jogviszony I. félévben történő megszűnése esetén), illetve október 31-éig (a jogviszony II. félévben történő megszűnése esetén) jogosult (a továbbiakban: érvényességi idő). 
A diákigazolvány igazolja a diákigazolványon jelölt oktatási intézménnyel a tanulói, illetve hallgatói jogviszony fennállását, a jogszabályban meghatározott utazási, kulturális és egyéb kedvezmények igénybevételére való jogosultságot, a tanulói, hallgatói jogviszony alapján jogszabály szerint járó térítésekre és juttatásokra való jogosultságot, a diákigazolványhoz kapcsolódó, állam által nem garantált (kereskedelmi) kedvezményekre való jogosultságot, illetve azok esetében, akik számára az első személyi igazolvány még nem került kiállításra, a személyazonosságot. 
A diákigazolványhoz kapcsolódó kedvezményeket a jogosult az érvényességi időn belül igénybe veheti. A diákigazolványok érvényesítését a kiadó intézmény végzi a hologramos érvényesítő matrica felragasztásával. Az érvényesítő matrica tartalmazza érvényességének időtartamát. Az érvényesítés határideje: általános és középiskolák esetében október 31-e, felsőoktatási diákigazolvány esetében az I. félévre érvényes érvényesítő matricával október 31-e, a II. félévre érvényes érvényesítő matricával március 31-e. (17/2005. (II. 8.) Kormány rendelet)

Utazási kedvezmények diákigazolvánnyal:

Vasút: 50 %-os kedvezményű jegyre jogosultak a nappali és esti tagozatosok, bármely viszonylatban, korlátlan számban. A levelező tagozatosok csak a lakóhelyük és a tanintézet között vehetik igénybe e kedvezményt, de korlátlan számban. 90%-os kedvezményes tanuló bérlet nappali és esti tagozatos diákok részére: 18 éves korig vagy a középiskolai tanulmányok végéig érvényes Diákigazolvány alapján (a lakóhely és a tanintézet között váltható), felsőoktatási intézményben érvényes Diákigazolvány alapján szintén a lakóhely és a tanintézet között váltható. 
Távolsági busz: 50 %-os kedvezményre jogosult korlátlan számú utazáshoz az érvényes diákigazolvánnyal rendelkező nappali és esti tagozatos diák, bármely utazási viszonylatban. A levelező tagozatos diák a lakóhelyéről (tartózkodási helyéről) iskolába járásra történő utazásra, a lakóhelye (tartózkodási helye) és a képzés helye között a diákigazolvány alapján. A 90 %-os kedvezményű havi és félhavi bérletjegy használatára jogosult az alap- és közép- és felsőfokú oktatási intézmények nappali és esti tagozatos tanulói, ha érvényes diákigazolvánnyal rendelkeznek, a lakóhelyük (tartózkodási helyük) és az oktatási intézmény helye közötti viszonylatban. 
BKV: A Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) alapszerződésében foglaltaknak megfelelően a villamos, trolibusz, földalatti vasút, metró, fogaskerekű vonalain, valamint az elővárosi vasút (HÉV), országos vasút (MÁV), BKV autóbusz és meghatározott helyközi (VOLÁN) autóbusz vonalainak Budapest közigazgatási határán belüli szakaszain kedvezményes tanuló havi bérlet váltható. E kedvezményt nappali és esti tagozatos tanulók, hallgatók vehetik igénybe. 
HÉV: Helyközi közlekedésben 50%-os jegykedvezményre jogosultak a nappali és esti tagozatos tanulók bármely viszonylatú utazásra. Helyközi közlekedésben 90%-os bérletkedvezményre jogosultak a nappali és esti tagozatos hallgatók, tanulók középiskola végéig iskola-lakhely közötti utazására. (85/2007. (IV. 25.) Kormány rendelet)

A tanév rendje (2011-2012. tanév):

Első tanítási nap: 2011. szeptember 1. 
Utolsó tanítási nap:  2012. június 15.
Őszi szünet: 2011. november 2-től november 5-ig . (A szünet előtti utolsó tanítási nap október 28. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap november 7. (hétfő).
Téli szünet: 2011. december 22-től 2012. január 2-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2011. december 21. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2012. január 3. (kedd).
Tavaszi szünet: 2012. április 5-től április 9-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 4. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap április 10. (kedd).

Igazolások tanévkezdésre

Letöltés »