Ingatlan adásvétele

Ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés csak írásban érvényes, és a vevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéséhez ügyvéd, jogtanácsos vagy közjegyző általi ellenjegyzés is szükséges.

Az eladó viseli az átadással és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségeket (pl.: a jelzálogjoggal biztosított tartozások kifizetése, stb.), továbbá meghatározott esetekben (pl. 5 évnél korábbi szerzés vagy másik lakóingatlan vásárlása nélkül) adófizetési kötelezettsége is van. A vevő viseli a szerződéskötési költségeket (pl.: ügyvédi munkadíj, stb.), a visszterhes vagyonátruházási illetéket, továbbá az átvétel és a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének költségeit (ingatlan-nyilvántartási eljárás illetéke).

A felek ettől eltérhetnek.

Az ügyvédi díj jelenleg az ingatlan szerződési értékének 0,5 - 1,5 %-a körül mozog, azonban van egy minimális díjhatár is. A közjegyző az okirat elkészítéséért szintén meghatározott összeget kér, amely szintén az ügyértéktől függően meg van határozva.

Külföldiek ingatlanszerzése

(vonatkozó jogszabály: 7/1996. (I. 18.) Korm. rendelet) Magyarországon külföldi magánszemély és jogi személy csak a jogszabályokban meghatározott feltételek mellett, és engedélyezési eljárást követően szerezheti meg egy ingatlan tulajdonjogát. Külföldinek minősül az a személy, aki nem magyar állampolgár, kivéve a bevándorlóként vagy menekültként elismerteket. (Az EU és az EGT országok állampolgáraira eltérő szabályokat kell alkalmazni.) 

Külföldi személyek a termőföld és a védett természeti terület kivételével bármilyen ingatlan tulajdonjogát megszerezhetik.  Az engedély kiadása iránt kezdeményezett eljárásért illetéket kell fizetni.

Az ingatlanszerzést engedélyezni kell, ha az önkormányzati vagy egyéb közérdeket nem sért, és

• 1.a külföldi ingatlanának tulajdonjogát a kisajátításról szóló (1976. évi 24.) törvényerejű rendelet alapján szerezték meg, vagy
• 2.a külföldi a tulajdonában lévő belföldi ingatlant másik belföldi ingatlanra cseréli, vagy
• 3.a tulajdonszerzés célja közös tulajdon megszüntetése, vagy
• 4.a külföldi munkavégzés céljából igazoltan legalább öt éve életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik.

Az ingatlanszerzést engedélyezni kell a külön törvény rendelkezései alapján önálló vállalkozóként Magyarországon letelepedő külföldi természetes személy számára is, ha ez közvetlenül szükséges annak a gazdasági tevékenységnek a folytatásához, amelyre letelepedett. (Nem minősül a gazdasági tevékenység folytatásához szükséges ingatlannak az ingatlanközvetítés (adásvétel, csere, bérbeadás) céljából megszerezni kívánt ingatlan.)

Az engedély megtagadható, ha a külföldi honossága szerinti állam nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján nem biztosít a magyar állampolgároknak, illetőleg a magyar jogi személyeknek a belföldiekkel azonos elbírálást.

Lakásépítés

(vonatkozó jogszabály: 1997. évi LXXVIII. törvény, 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet) Építményt, építményrészt, építeni; építési munkát, egyéb építési tevékenységet végezni csak jogerős és végrehajtható építési engedélynek, továbbá a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott terveknek és egyéb okiratoknak, valamint az ezek alapján készített, tervellenőrrel ellenőriztetett -, olyan műszaki megvalósítási, kiviteli tervdokumentációnak megfelelően szabad végezni, amely alátámasztja, hogy az építmény megfelel az országos építési, valamint egyéb jogszabályokban meghatározott követelményeknek.

Az engedélyt az építmény fekvése szerint illetékes építésügyi hatóság fogja kiadni, ezért az engedély iránti kérelmet is itt kell benyújtani.

A kérelmet az ügyfél, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja az építésügyi hatóságnál beszerezhető nyomtatványon terjesztheti elő.

Az engedélyköteles építési tevékenység esetében az építési, illetve bontási tevékenység megkezdése előtt az építtető köteles elkészíteni az építési tevékenység során keletkező hulladékról (a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 2. számú melléklet szerinti) építési hulladék tervlapot, és azt az építési engedély iránti kérelemmel együtt az építésügyi hatóságnak kell benyújtani.

Az építkezés befejezését követően az építtető köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az építési hulladék nyilvántartó lapot. Az építési hulladék nyilvántartó lapot, valamint a hulladékot kezelő átvételi igazolását az építtető köteles a használatbavételi engedély iránti kérelemmel együtt kell benyújtani az építésügyi hatóságnak. Ezek hiányában a használatbavételi engedélyhez nem szerezhetünk környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulást.

Az építési engedély a hozzá tartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki tervdokumentációval együtt jogosít építési tevékenység végzésére. Az építtető csak a jogerős és végrehajtható építési engedély és az ahhoz tartozó - engedélyezési záradékkal ellátott - építészeti-műszaki tervdokumentáció birtokában és annak megfelelően, az engedély érvényességének időtartama alatt végezhet építési tevékenységet.

Az építési engedélytől és az ahhoz tartozó építészeti-műszaki tervdokumentációtól csak újabb jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági határozat alapján szabad eltérni, kivéve az olyan eltérést, amely nem minősül építési engedélyhez, bejelentéshez kötött építési munkának.

Az építésügyi hatóság bírságot szabhat ki arra az építtetőre, aki építési engedélyhez kötött munkát engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon végez, illetve végeztet.

Építésügyi portál