Családtámogatási ellátási formák (1998. évi LXXXIV. törvény)

Családi pótlék

Az új szabályozás alapján két részből áll a családi pótlék: a nevelési ellátásból és az iskoláztatási támogatásból. A továbbiakban iskolás korig nevelési ellátást, a tanköteles kor elérését követően pedig iskoláztatási támogatást kapunk. 
A családi pótlékra jogosult többek közt:

• - a vérszerinti szülő, az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs;
• - a 16. életévét betöltött, a szülői házat gyámhivatali engedéllyel elhagyó kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermek után;
• - a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő és a gyám;
• - az a személy, akinél a gyámhivatal a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte;
• - az, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az örökbefogadási eljárás már folyamatban van;
• - a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermek után.

Saját jogán jogosult a támogatásra az a személy, aki:

• - 18. életévét betöltött tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, feltéve, ha utána 18. életéve betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak;
• - a közoktatási intézményben tanuló, nagykorú személy (annak a tanévnek a végéig, melyben a 20. életévét betölti)
• - akinek mindkét szülője elhunyt;
• - akinek a vele egy háztartásban élő egyedülálló szülője elhunyt;
• - aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből;
• - akinek gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg;
• - aki a szülővel nem él egy háztartásban.
• A támogatás az után a gyermek után jár, aki:
• - még nem tanköteles,
• - tanköteles (18 éves koráig),
• - közoktatási intézményben tanulmányokat folytat, annak a tanévnek a végéig, amely alatt betölti a 20. életévét.

A felsőoktatási intézmény hallgatója után nem jár családi pótlék, akkor sem, ha csak 18 éves. Az ilyen gyermeket azonban figyelembe kell venni a támogatás összegének megállapítása szempontjából.

A családi pótlék összege jelenleg:

• - 1 gyermekes család esetén 12 200,-/hó/gyermek
• - 1 gyermekes egyedülálló esetén 13 700,-/hó/gyermek
• - 2 gyermekes család 13 300,-/hó/gyermek
• - 2 gyermekes egyedülálló esetén 14 800,-/hó/gyermek
• - 3 és több gyermekes család esetén 16 000,-/hó/gyermek
• - 3 és több gyermekes egyedülálló esetén 17 000,-/hó/gyermek
• - tartósan beteg gyermek esetén 23 300,-/hó/gyermek
• - tartósan beteg gyermeket egyedül nevel esetén 25 900,-/hó/gyermek
• - nevelőszülőnél nevelt gyermek esetén 14 800,-/hó/gyermek.

Az új szabályozás szerint, amennyiben a tanköteles gyermek a közoktatási intézmény kötelező tanórai foglalkozásairól 10 órát igazolatlanul mulaszt, akkor az iskola igazgatójának jelzése alapján a gyermek lakó-, vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője gyámhatóságként eljárva felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a várható következményekre. Az adott tanévben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után a jegyző elrendeli a gyermek védelembe vételét, továbbá a teljes összegű iskoláztatási támogatás felfüggesztését.

A családi pótlék ezután természetben is nyújtható, legfeljebb hat hónapra, a döntést követő második hónap első napjával kezdődően.

Ha a védelembe vétel során felmerül a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának szükségessége, ennek megvizsgálása érdekében a települési önkormányzat jegyzője megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot. Ha a védelembe vétel során a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása válik szükségessé, a települési önkormányzat jegyzője – a gyermeket gondozó szülő, illetve a korlátozottan cselekvőképes gyermek meghallgatását követően, véleményük figyelembevételével, továbbá a gyermekjóléti szolgálat és szükség szerint a jelzőrendszer tagjai javaslatának figyelembevételével – gondoskodik a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási terv elkészítéséről.

Módszertani útmutató az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztésére vonatkozó jogszabályokhoz

Gyermekgondozási segély (gyes)

Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő, nevelőszülő, illetve a gyám, saját háztartásában nevelt gyermeke 3. életéve betöltéséig. 
Tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén annak 10. életéve betöltéséig jár az ellátás, ikergyermekek esetén pedig tankötelessé válásuk évének végéig.
A nagyszülő is jogosult lehet a gyes-re a szülő jogán, a gyermek első életévének betöltése után, amennyiben a gyermek gondozása a szülők háztartásában történik, akik lemondanak az ellátásról és egyetértenek abban, hogy a nagyszülő vegye igénybe a gyes-t.

Újdonság, hogy az örökbefogadó szülő is jogosult lehet a gyes-re a gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától hat hónapig, amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésekor a fenti életkort már betöltötte, azonban 10. életévét még nem töltötte be.

A gyes havi összege megegyezik az öregségi nyugdíjminimummal (2011-ben 28 500,-).

A gyermekgondozási segélyben részesülő személy (a nagyszülőt, az örökbefogadó szülőt, a kiskorú szülő gyermekének gyámját kivéve) - kereső tevékenységet:
- a gyermek egyéves koráig nem folytathat,
- a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik,
- a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat,
- ikergyermekek esetében a gyermekek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat azzal a megkötéssel, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő személy ikrek esetében egy gyermek után jogosult a gyermekgondozási segélyre.
A kiskorú szülő gyermekének gyermekgondozási segélyben részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet.
A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után, legfeljebb heti 30 órában folytathat.
 

A gyes folyósítása alatt, a gyermek 1 éves koráig nem helyezhető el bölcsödében, óvodában; 1 éves kora után azonban időbeli korlátozás nélkül elhelyezhető.

Gyermeknevelési támogatás (gyet)

Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő vagy gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévétől 8. életévének betöltéséig jár.

A jogosultság független az előzetes biztosítási időtől, illetve a család jövedelmi, vagyoni helyzetétől.

A szülő kereső tevékenységet legfeljebb heti 30 órában végezhet, illetve időbeli korlátozás nélkül dolgozhat, ha a munkavégzés otthonában történik. 

A gyermek teljes napra elhelyezhető óvodában, bölcsödében. Már nem él a napi 5 órás korlátozás.

Anyasági támogatás

E támogatásra jogosult:

• - a szülést követően az a nő, aki terhessége alatt legalább négy alkalommal terhesgondozáson vett részt (koraszülés esetén legalább egyszer);
• - az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő 6 hónapon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték; illetve
• - a gyám, ha a gyermek születését követően 6 hónapon belül jogerős határozattal a gondozásába kerül.

Az anyasági támogatás összege egyenlő a gyermek születésekor érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 %-ával (ikergyermekek esetén 300 %-ával). 
Az ellátást a születést követő 6 hónapon belül lehet megigényelni.
Nem jár a támogatás akkor, ha a szülők a születést megelőzően nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához, vagy, ha a gyermek a gyámhatóság döntése alapján kikerül a családból.

Biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátások (1997. évi LXXXXIII. törvény)

Terhességi gyermekágyi segély (tgyás)

Az ellátás annak a biztosított nőnek jár, aki a szülést megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosított volt és a biztosítás tartalma alatt szült. 
Akkor is jár a tgyás, ha az anya a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül; vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon túl táppénz folyósításának ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül szül.
Az ellátás a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár (168 nap), melyet a szülés várható időpontja előtt 4 héttel korábban is igénybe lehet venni.

A tgyás összege a napi átlagkereset 70 %-a.

Nem jár a tgyás a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a biztosított anya a teljes keresetét megkapja; vagy ha az anya bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végez.

Gyermekgondozási díj (gyed)

Gyed-re az a biztosított szülő jogosult,

• - aki a gyed igénylését (anya esetén a szülést) megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt; illetve
• - a tgyás-ban részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a tgyás igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a tgyás-ra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket a saját háztartásában neveli.

A 365 nap biztosítási időbe a tényleges biztosításban töltött időn túl még beszámítható:

• - a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, tgyás ideje,
• - a közép vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejéből 180 nap, valamint
• - a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.

A gyed összege a napi átlagkereset 70 %-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 %-a. 
A gyed folyósítása alatt keresőtevékenységet nem folytathat. 
Az ellátás a tgyás, vagy az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.