A Bolognai-rendszer

Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkkal megnyílt az út a külföldi munkavállalás előtt, de mivel az egyes országokban eltérő oktatási rendszerek működtek, egyre több gondot okozott az így szerzett tanulmányi eredmények beszámítása és a diplomák elismerése. Ezekre és más hasonló problémákra válaszul Európa több országában felsőoktatási reformfolyamatok indultak meg, melyeket közös keretbe fogalt az 1999. június 19.-án aláírt Bolognai Nyilatkozat, melyet hazánk is aláírt. A Bolognai Nyilatkozat legfontosabb céljai:

• - könnyen érthető és összehasonlítható képzési rendszer kialakítása (pl. egységes oklevélmelléklet bevezetése által),
• - két fő, egymásra épülő képzési szakaszon (ún. cikluson) alapuló képzési rendszer bevezetése, amelyben már az első ciklusban (alapképzés) szerzett fokozat szakképzettséget nyújt a munkaerőpiacon történő elhelyezkedéshez, továbbá szükséges feltétele a második képzési ciklusba (mesterképzésbe) történő belépésnek,
• - egységes kreditátviteli rendszer kialakítása,
• - a széleskörű oktatói, kutatói, hallgatói mobilitás elősegítése.

A többciklusú képzési rendszer: 
A felsőoktatás egységesen három, egymásra épülő szakaszból áll:

• 1.) alapképzés (6-8 félév), ez a korábbi főiskolai szintnek felel meg. Lényegesen kevesebb szak indul, mint korábban főiskolai képzésben, cél az alapozó elméleti és a gyakorlatban jól hasznosítható szakmai ismeretek megszerzése. A hallgató többsége az alapképzés után valószínűleg dolgozni kezd, hiszen rendelkezik az ehhez szükséges felsőfokú végzettséggel. Ha szeretné tovább elmélyíteni a tudását, akkor folytathatja felsőbb szintű tanulmányait, az ún. mesterképzésben. Hat szakon (orvos, állatorvos, gyógyszerész, fogorvos, jogász, építészmérnök), úgynevezett osztatlan képzésben vehetnek részt a jelentkezők, a képzés speciális jellege miatt ezeken a szakokon alapképzésben nem szerezhető fokozat.
• 2.) mesterképzés (2-4 félév, a tanárképzés 5 féléves) , ez a korábbi egyetemi szintet jelenti, ennek szintén két kimenete van: a munkaerőpiac, illetve a doktori képzés, amely a tudományos fokozat megszerzésére készít fel. A mesterképzés felvételi követelményeit (így pl. azt, hogy mely alapszakról fogadnak diákokat) a felsőoktatási intézmények határozzák majd meg. A szakmai specializálódásra, elmélyülésre és új végzettségi szint megszerzésére a mesterszakokon, a tudományos ismeretek megszerzésére pedig a mesterszak elvégzése után, a doktori képzésben van lehetőség
• 3.) doktori képzés (3 év), tudományos fokozat (Ph.D) megszerzésének a lehetősége.

Jelentkezés

A központi felvételi eljárások esetében kizárólag meghatározott időszakokban lehet jelentkezni. A sikeres felvételihez vezető út első lépése a jelentkezés hibátlan benyújtása. Felvételire jelentkezni két módon lehet: papír alapú jelentkezési lapon (postai úton), vagy elektronikus felvételivel (e-felvételi), tehát interneten keresztül.

E-felvételi

Az e-felvételi rendszer használata két nagy részre bontható, az egyik az interneten keresztül leadott jelentkezés, a másik pedig az internetes ügyintézés. Az e-felvételi a felsőoktatási jelentkezés online változata, amely teljes mértékben egyenértékű a hagyományos, papír alapú jelentkezéssel. 
Az e-felvételi segítségével egyszerűen, biztonságosan az interneten adható be a jelentkezés. Az e-felvételi lehetősége az OFIK honlapján a www.felvi.hu-n vehető igénybe. Az elektronikus felvételi nagy előnye, hogy a rendszer kiszűri az olyan hibákat, amelyeket kitöltés közben a papíron jelentkezők gyakran vétenek. Az interneten a kitöltőket súgók, útmutatók, üzenetek, keresők segítik, az automatikusan érvényesíthető korrekciókat pedig begépelés után a rendszer saját maga elvégzi. Ha a hiba érdemi - de ellenőrizhető és informatikailag kezelhető -, arról az e-felvételiző értesítést kap. Az e-felvételi tehát nem engedi meg a hibás űrlapkitöltést. Emellett az e-felvételi felületén automatikusan megjelenik a befizetendő eljárási díj összege, valamint a jelentkezéshez csatolandó dokumentumok listája is. A felsőoktatási intézmények által a jelentkezési lapok mellékleteként kért különböző dokumentumok elektronikus formában szintén feltölthetőek a felületre, ebben az esetben ezeket sem kell postán elküldeni az intézményeknek. Ezekről a követelményekről az e-jelentkezés felülete listát készít, figyelembe véve az összes jelentkezési helyet és figyelmeztet a hiányokra. Amennyiben az e-felvételizőnek nincsen lehetősége a szükséges bizonyítványok, oklevelek, tanúsítványok és egyéb igazolások elektronikus beolvasására (szkennelésére), akkor ezeket a dokumentum másolatokat postán kell eljuttatnia az érintett intézményekhez. 
Az e-felvételi nem csak a jelentkezéshez, hanem az azt követő ügyintézéshez is használható. A jelentkezési időszak lezárulása után és a jelentkezői adatok feldolgozását követően ismét megnyílik az e-felvételi felülete és bárki nekiláthat a felvételi ügyintézésnek (dokumentumfeltöltés, sorrendmódosítás, adatmódosítás). Az e-felvételi ügyintézést minden jelentkező igénybe veheti, függetlenül attól, hogy postai úton, vagy online módon jelentkezett. 
Az elektronikus úton jelentkezőnek a webes űrlapok kitöltése után hitelesítenie kell jelentkezését. 
A hitelesítésre két lehetőség van: 
1.) Ügyfélkapu regisztráció: Amennyiben az e-felvételiző rendelkezik ilyen regisztrációval, akkor a hitelesítés a két rendszer kapcsolata folytán automatikusan megtörténik. 
2.) Regisztrációs lap: A felvételizőnek a jelentkezés véglegesítése után ki kell nyomtatnia a felületről az ún. regisztrációs lapot (amely az általa megadott személyes adatokat, a jelentkezéseket és azok sorrendjét tartalmazza) és azt - célszerűen ajánlott küldeményként - postáznia kell a megadott címre. 
Az e-felvételiző jelentkezési szándéka az aláírt regisztrációs lap visszaküldése után válhat csak véglegesen érvényes jelentkezéssé. A regisztrációs lapot nem szükséges a jelentkezési határidőig elküldeni.

Jelentkezési lap

A jelentkezési lapok az adott eljárás Felsőoktatási felvételi tájékoztatójával egy időben jelennek meg. Az ingyenesen beszerezhető felsőoktatási felvételi jelentkezési lapok a Felsőoktatási felvételi tájékoztatókkal egy időben, azok mellékleteként jelennek meg. A lapok ezen felül a felvételi eljárások jelentkezési időszakában több helyen is beszerezhetőek (pl.: az Oktatási Hivatal ügyfélszolgálatain).

A kitöltött jelentkezési lapok csak postai úton juttathatók el a jelentkezési lapon is szereplő címre. A nyomtatványt a valóságnak megfelelően a jelentkezőnek kell kitöltenie és saját aláírásával ellátnia. 
A jelentkezési laphoz tartozik az ún. kitöltési útmutató, ami tartalmazza azokat a tudnivalókat, amelyeket az egyes pontok kitöltésekor fontos megismerni, de az aktuális Felsőoktatási felvételi tájékoztató is részletesen tájékoztat a tudnivalókról. 
A jelentkezési lapon közölni kell a személyes adatokat, a kiválasztott felsőoktatási intézményt, kart, a szakot, a képzés formáját (költségtérítéses, államilag támogatott, vagy mindkét képzési formára való felvételt) és a jelentkezések sorrendjét. A jelentkezési sorrend gondos mérlegelésének fontosságát mutatja, hogy nem vehető fel a jelentkező az adott felsőoktatási intézménybe, ha a jelentkezési lapján az általa megjelölt sorrendben előrébb szereplő felsőoktatási intézménybe már felvették Fontos tudni, hogy a jelentkező a felvételi eljárás során egy alkalommal módosíthatja a sorrendet. 
A jelentkezési laphoz csatolni kell: a korábbi középiskolai, illetve felsőfokú végzettséget igazoló okiratokat; a többletpontokat és egyéb kedvezményeket megalapozó dokumentumok másolatát; valamint a felvételi eljárással kapcsolatos díjak befizetésének igazolását. 
Nem vehet részt a felvételi eljárásban az a jelentkező, aki a fenti adatokat hiánypótlásra felhívás ellenére sem pótolja. A jelentkezési lapok beadásának határidejét jogszabály határozza meg. A határidő elmulasztása jogvesztő.

Felvételi

Minden magyar állampolgárnak joga van arra, hogy az általa választott felsőoktatási intézményben és szakon felsőfokú tanulmányokat folytasson, és, hogy a jelentkezési sorrend meghatározásával több felsőoktatási intézménybe jelentkezzen.

Felvételi feltételek:

Alapképzésre történő felvétel feltétele az érettségi vizsga sikeres teljesítése. A jelentkezéshez az adott képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmények közösen döntenek arról, hogy mely vizsgatantárgyakból szükséges az emelt szintű érettségi vizsga letétele. A felsőoktatási intézmény határozza meg, hogy milyen érettségi vizsga-eredményre és milyen középiskolai tanulmányi eredmény elérésére van szükség a felvételi kérelem teljesítéséhez. 
Mesterképzésre az vehető fel, aki alapképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett. 
Szakirányú továbbképzésre az vehető fel, aki alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel rendelkezik. Szakirányú továbbképzés esetében felvételi előfeltételként meghatározott munkakör betöltése, meghatározott időtartamú szakmai gyakorlat, további szakképzettség megléte is kiköthető. 
Doktori képzésre az vehető fel, aki a mesterképzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel rendelkezik.

A felvételi eljárás:

A felvételi eljárás célja a felsőfokú tanulmányokra legalkalmasabb jelentkezők kiválasztása. A felsőoktatási intézményekben a felvételizők teljesítményét egymással összehasonlítható, egységes rendszer (többletpontok nélküli 400-as pontrendszer) és pontszám (tanulmányi, plusz érettségi pontok, vagy érettségi pontok kétszerese és a többletpontok) alapján értékelik. 
A 400-as pontszám 200 tanulmányi és 200 érettségi pontból tevődik össze. 
A felvételi összpontszámot (a Tájékoztatóban meghirdetettek szerint): 1.) a tanulmányi pontok és a érettségi pontok összegzésével, vagy 2.) az érettségi vizsgatantárgyak alapján számított érettségi pontszámok megkettőzésével kaphatjuk. 
A felvételi döntés során minden jelentkező a két számítási mód alapján kiszámított, a számára kedvezőbb eredménnyel kerül be a rangsorba. 
A felsőoktatási intézmények által szervezett felvételi vizsga szerepét a kétszintű érettségi vizsga vette át. 
A felsőoktatási intézmények a felsőfokú végzettségűek számára hirdetett mesterképzésekre és a kiegészítő képzésekre jelentkezők számára tarthatnak felvételi vizsgát. A felvételt elutasító határozat ellen, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül lehet jogorvoslattal élni a felsőoktatási intézmény vezetőjénél. A vizsgázó - jogszabálysértésre hivatkozással - a másodfokú döntés bírósági felülvizsgálatát kérheti, annak közlését követő 30 napon belül.