A felnőttképzés olyan iskolarendszeren kívüli képzés, amelyben a résztvevők nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban, hanem képzési jogviszony jön létre, gondoljunk csak például az egyes munkaügyi központok által szervezett átképzésekre. Azon igények, hogy a felnőttkori tanuláshoz és képzéshez való hozzáférés lehetőségei a társadalom minden tagja számára bővüljenek; hogy az állampolgárok meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak; illetve, hogy eredményesen tudjanak bekapcsolódni a munka világába és ezek révén az életvitel minősége javuljon - mutatják, hogy a felnőttképzés napjainkban egyre fontosabb, s egyre inkább előtérbe kerül az élethosszig tartó tanulás koncepciója. A felnőttképzés többszintű, kiterjed az általános iskolai, a középiskolai, illetve a felsőoktatásra is. Eszerint a felnőttképzésnek több területe van:
- iskolai rendszerű felnőttképzés (az iskolai képzés pótlása, kiegészítése, továbbfejlesztése),
- munkaerőpiaci képzés (a munkanélküliek és munkanélküliséggel veszélyeztetettek preventív kiegészítő, tovább- és átképzése foglalkoztatásuk elősegítésére), ezeket fogjuk támogatott képzésekként áttekinteni, jellemző adataikat a foglalkoztatáspolitika aktív eszközeinek statisztikáiban találjuk,
- vállalati (gazdasági társaságoknál folyó) képzés külső és belső szervezéssel (elsősorban a saját munkaerő képzésére, továbbképzésére),
- egyéb képzés, továbbképzés (pl. az egyén karrierje számára fontos saját kezdeményezésű kiegészítő, át- és továbbképzés). (2001. évi CI. törvény)
Főoldal 