A devizaalapú jelzáloghitellel rendelkezők 2011. december 31-ig írásban kérhetik hitelező bankjuknál, hogy törlesztési árfolyamukat 36 hónapig, de legfeljebb 2014. december 31-ig rögzítsék (árfolyamrögzítés).

A rögzített árfolyam a svájci frank esetén 180 forint, euró esetén 250 forint, japán jen esetén pedig 200 forint. 
A rögzített árfolyam és az ezt meghaladó tényleges törlesztési árfolyamok közötti különbségre a hitelező speciális forint jelzáloghitelt nyújt. Ehhez úgynevezett gyűjtőszámlát nyit, aminek a fedezete ugyanaz a lakóingatlan, mint a devizahitel esetében. A gyűjtőszámlahitel végső lejárata nem lehet korábbi, mint a devizakölcsöné.

A Magyar Állam készfizető kezesként felel a gyűjtőszámlahitelből eredő tartozások 100 %-ért a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt, továbbá kezesként felel a gyűjtőszámlahitelből eredő tartozások 25 %-ért a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontját követően.

A programban minden jelzáloghiteles részt vehet, függetlenül attól, hogy lakáscélú vagy szabad felhasználású jelzáloghitelt vett-e fel. Azok élhetnek ezzel a lehetőséggel, akik szerződésszerűen rendesen tudták törleszteni a havi törlesztőrészleteiket, vagy 3 hónapnál nem régebbi minimális hátralékkal rendelkeznek, ami kb. 100 ezer családot érint.

A fenti feltételek mellett az a hiteladós élhet ezzel a lehetőséggel,

- aki nem áll fizetéskönnyítő program hatálya alatt, 
- akinek a devizakölcsön végső lejárata 2014. december 31-ét követő időpont, 
- a fedezetül szolgáló, zálogjoggal terhelt lakóingatlan pénzügyi intézmény által meghatározott forgalmi értéke a fedezetként történő elfogadáskor (az eredeti szerződés megkötésekor) nem haladta meg a 30 millió forintot, 
- amennyiben a devizakölcsön fedezetéül szolgáló lakóingatlant több pénzügyi intézmény által alapított jelzálogjog terhel, e zálogjog által biztosított valamennyi követelés tekintetében nem áll fenn 90 napot meghaladó késedelem, és a jelzáloggal terhelt ingatlanra végrehajtás nincs folyamatban. 
Csak annak érdemes igénybe vennie, akinek belátható - rövid - időn belül nem áll helyre a korábbi mértékű törlesztő képessége.De számítani kell arra, hogy e lépéssel meghosszabbodik a súlyos törlesztési teher, hiszen a rögzített és a tényleges árfolyam közötti különbség törlesztési kötelezettsége 2014 után kamatostul hozzáadódik az addigi terheihez.
Euróban felvett hitel esetén éri meg a legkevésbé élni e lehetőséggel, minthogy a forint 100 %-ban az euróhoz van kötve, így az árfolyam-különbségük, ezzel a törlesztőrészlet ingadozása is csak kis mértékű lehet.
Aki úgy dönt, hogy inkább árverezze el a bank, ezzel kapcsolatban jelentős többletköltségeket is kénytelen vállalni.
Előfordulhat, hogy a neki megmaradó összeg legfeljebb csak a piaci lakásbérlethez megkövetelt kaucióhoz elég. 
Ha az árverezés két alkalommal sem sikeres, a hitelezőnek joga van természetben átvenni a lakásingatlant (az adósnak esetlegesen járó különbözet kifizetése mellett), de abba is beleegyezhet, hogy az adós maga keressen rá vevőt.
A lakásingatlanok árszintjének, a lakáspiacnak a védelme érdekében a kormány feloldotta az árverési moratóriumot, de a bedőlt jelzáloghitel-adósok szociális védelme érdekében meghatározott ideig (2015-ig) csak szűk feltételekkel engedi jelzáloggal terhelt lakásingatlanok elárverezését.

A lakásukat a jelzáloghitel bedőlése miatt elvesztők számára közben megkezdődik a lakhatási lehetőségek - szerény bérlakások - kialakítása.

A kényszer-értékesítési kvóta 2011-ben 2%, 2012-ben 3%, 2013-ban 4%, 2014-ben pedig 5%. A megyékben és a fővárosban azonos kvóta érvényesül. A jelzálogszerződés megkötésekor legalább 30 milliósra becsült - gyakorlatilag akkori piaci értékük szerint legalább kb. 37-38 milliós - lakásingatlanok elárverezésére azonban semmiféle korlátozás nem vonatkozik.

2011. július 1-től 2011. október 1-ig azoknak az ingatlanoknak legfeljebb 2 %-a árverezhető el, amelyeknek az esetében a hitelösszeg a hitelfolyósításkor meghaladta a 20 millió forintot és lakáshitel-szerződésben meghatározott forgalmi értéke pedig a 30 millió forintot. (Ebbe az utóbbi kategóriába már elég sok nagycsaládos is tartozhat!)

2015. január 1-jével a kényszer-értékesítési kvóták is megszűnnek, a hiteltartozások érvényesítése árveréssel, lakáselvesztéssel ezt követően újra az általános szabályok szerint történik.
 

Vonatkozó jogszabály