Azoknál a családban nevelkedő gyermekeknél jöhet szóba, akiknek a napközbeni ellátásáról a szüleik (vagy nevelőik, gondozóik) a munkavégzésük, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető a gyermekek életkorának megfelelően különösen
1. bölcsődében,
2. hetes bölcsődében,
3. családi napköziben,
4. házi gyermekfelügyelet keretében,
5. nyári napközis otthonban vagy napközis táborban, valamint
6. a közoktatási törvény hatálya alá tartozó óvodában, iskolai napköziben. (1997. évi XXXI. tv 41. §)
Bölcsőde
A szülő vagy a törvényes képviselő a gyermek húszhetes korától a harmadik életévének a betöltéséig kérheti a gyermeke felvételét a bölcsődébe. A bölcsőde vállalhatja fogyatékos gyermekek korai fejlesztését, gondozását, a gyermek 6 éves koráig .A bölcsődei ellátás igénybe vétele önkéntes, de a gyermek bölcsödébe történő felvételét a szülőn kívül kezdeményezheti a körzeti védőnő, a házi gyermekorvos, a háziorvos, a szociális, illetve a családgondozó, a gyermekjóléti szolgálat és a gyámhatóság is. A szülő hozzájárulása azonban mindenképpen szükséges az ellátás igénybevételéhez. A felvételi kérelemhez csatolni kell a házi gyermekorvos igazolását arról, hogy a gyermek egészségi állapota alapján alkalmas a bölcsődei gondozásra, mert ha valamilyen fertőző betegségben szenved, nem járhat bölcsödébe. A felvételi kérelmet és az igazolást az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. A bölcsődei ellátást a gyermek három éves koráig lehet igénybe venni, ezért ha a gyermek a harmadik életévét már betöltötte az ellátás megszűnik a bölcsődei nevelési év végén (augusztus 31-én). Előfordulhat, hogy a bölcsőde orvosa még nem javasolja az óvodai jelentkezést, mert a gyermek a testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett arra. Ebben az esetben a gyermek a negyedik életév betöltését követő augusztus 31-ig járhat a bölcsődébe.(1997. évi XXXI. tv 42. §)
Hetes bölcsőde
Az alapfeladatként nyújtott ellátás esetén a gyermek napi gondozási ideje a tizenkét órát nem haladhatja meg. A hetes bölcsödébe csak azokat a gyermekeket lehet felvenni, akiknek az otthonában - a család szociális helyzete, illetve az otthoni körülmények miatt - hét közben nem biztosítható az egészséges testi vagy szellemi fejlődése. A hetes bölcsődékben hetenként legalább 120 órában, bentlakásos formában biztosítják az elhelyezést. Ezt az ellátási formát azonban csak addig lehet igénybe venni, amíg az elhelyezésre okot adó körülmények fennállnak.
Családi napközi
A családi napközit igénybe vehetik: 1, a bölcsődei vagy óvodai ellátásban nem részesülő gyermekek; 2. az iskolai oktatásban résztvevő gyerekek az iskola nyitvatartási idejét követően, különösen azok, akik az iskolai napközit vagy tanulószobát nem veszik igénybe; illetve 3, a fogyatékos gyermekek, és itt részükre sajátos szükségleteinek megfelelő ellátást kell biztosítani. Ez az ellátási forma mindig kiscsoportos elhelyezést biztosít, ahová húszhetestől tizennégy éves korig vehető fel gyermek. A családi napköziben a saját, napközbeni ellátást másutt igénybe nem vevő, tizennégy évesnél fiatalabb gyermeket is figyelembe véve legfeljebb öt gyermek gondozható. (1997. évi XXXI. tv 43. §)
Óvoda
A gyermek harmadik életévének betöltését követően járhat óvodába. Az óvodai ellátás igénybe vétele a gyermek öt éves koráig nem kötelező, azonban ezt követően, az óvodai nevelési év első napjától (minden év szeptember 1-jétől) kezdődően, legalább napi 4 órában óvodába kell járnia. A gyereket az óvodába jelentkezés vagy átvétel útján lehet felvenni. A szülő azonban az óvodai nevelési év alatt bármikor kérheti a gyermek óvodába történő felvételét, vagy egy másik óvodába történő átvételét. A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni vagy átvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol a szülő dolgozik. Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. Az óvodai felvételről hozott döntést a szülőkkel írásban is közölni kell, amely ellen a közléstől (vagy a tudomásra jutástól) számított 15 napon belül felülbírálati kérelemmel lehet élni. Az ötéves életkort betöltött gyerekek óvodai felvételi kérelmét a gyermek lakóhelye körzetében található óvoda nem utasíthatja el. Ha a gyermek betöltötte a harmadik életévét, a gyermek lakóhelye szerinti óvoda nem tagadhatja meg a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, illetve annak a gyermeknek a felvételét, aki jogosult a napközbeni ellátásra, vagy felvételét a gyámhatóság kezdeményezte.
FONTOS! 2009. január 1-től megszűnt az a szabály, mely szerint gyermekgondozási támogatást (GYET) igénybe vevő szülő gyermeke csak napi 5 órát lehet az óvodában, tehát ezentúl teljes napra elhelyezhetők.
Az óvodai ellátáshoz igénybe vehető heti időkeret ötven óra, de ezt indokolt esetben meg kell növelni, ha a gyerekek napközbeni ellátása érdekében erre szükség van. Az óvodai ellátások közül ingyenesen lehet igénybe venni az óvodai foglalkozásokat, szükség esetén a logopédiai, dyslexia-megelőző foglalkozásokat, és a sajátos nevelési igényű gyermekeknek szervezett napi két órás felzárkóztató programokat. Nem kell térítési díjat fizetni a rendszeres egészségügyi felügyeletért, valamint a szolgáltatások igénybevételekor az óvoda létesítményeinek és eszközeinek használatáért sem. (Természetesen ez csak az önkormányzati, vagy állami szerv által fenntartott óvodákban érvényes.) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító helyi önkormányzat, illetve állami szerv által fenntartott óvoda az alapellátásként nyújtott szolgáltatások közül csak a gyermekétkeztetés igénybevételéért kérhet térítési díjat. A gyermek óvodai ellátása megszűnhet, ha a szülők felszólításra sem teljesítették a fizetési kötelezettségüket; a szülők kétszeri, következményekre történő figyelmeztetése ellenére a gyermek 10 napnál többet hiányzott igazolatlanul; a gyermek óvodai ellátása öt éves koráig nem kötelező, ezért a szülő - ezen életkor előtt - írásban bármikor bejelentheti, hogy gyermeke kimarad az óvodából; a gyereket egy másik óvodába átvették, illetve ha az intézmény jogutód nélkül megszűnik (a jogutód nélküli megszűnés esetén a fenntartó önkormányzatnak meg kell jelölnie azt a másik óvodát, amelybe kérhetik a szülők a gyermekeik felvételét, ebben az intézményben a felvételi kérelmet csak helyhiány miatt lehet elutasítani); a gyermeket felvették az iskolába; vagy a gyermeket nem vették fel az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a nyolcadik életévét betölti. A nevelési év végével (augusztus 31-ével) szűnik meg a gyermek óvodai ellátása, ha a gyermeket felveszik az iskolába. Az óvodának a tanköteles életkorba lépett gyermekkel kapcsolatban igazolnia kell, hogy a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte. Ha az óvoda nem tudja ezt biztonságosan megállapítani, javasolhatja, hogy a gyermek további óvodai nevelésben vegyen részt, a gyermek - annak megállapítása céljából, hogy szükséges-e a gyermek sajátos iskolai nevelésben és oktatásban való részvétele, illetve elérte-e az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget - szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálaton vegyen részt, a gyermeket az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésének megállapítása céljából a szülő vigye el a nevelési tanácsadóba. (1993. évi LXXIX. tv 24. §)
Óvodáztatási támogatás
Az óvodáztatási támogatás annak a szülőnek folyósítható, aki harmadik, illetve negyedik életévét betöltött gyermekét 2009. január 1-jét követően íratta be az óvodába. A támogatás összege első alkalommal, gyermekenként húszezer forint. Azoknak a szülőknek, akik három-, illetve négyéves, gyermeküket 2009. január 1-je előtt már beíratták az óvodába, első alkalommal 2009. júniusában tízezer forintot folyósítanak, ezt követően míg a gyermek óvodába jár minden év júniusában és decemberében folyósítják a pénzbeli támogatást. A helyi önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy az első alkalommal folyósításra kerülő pénzbeli támogatás helyett a szülőnek gyermeke részére természetbeni támogatás nyújtható. A támogatásra jogosult annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába; gondoskodik továbbá gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll. A jogosultságot akkor lehet megállapítani, ha a szülő a gyermekét annak az évnek az utolsó napjáig beíratta az óvodába, amelyben a gyermek a negyedik életévét betöltötte. A pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek felett a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő (ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő) a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. A támogatást kérelemre a jegyző állapítja meg. Az óvodáztatási támogatást ugyanazon gyermek után csak az egyik szülő igényelheti. (1997. évi XXXI. tv. 20/C. §)
Főoldal 